†Part8.

hey darling's. ismért elkészültem egy új résszel. tudom hofgy nagyon,nagyon,nagyon,nagyon....rövid, de ugyebár nyár van, ilyenkor nem ülök valami sokat a gépem előtt és nincs időm annyira írogatni.most az egyszer bocsássátok meg ezt a kis részecskét és hogy egy hét alatt sem tudtam összehozni egy normális részt, csak nyaraltunk, találkoztam emberekkel meg minden. azért remélem senki sem hagyott itt...sietek a következővel, remélhetőleg jövőhéten hozom...remélem

"Leérve a konyhába, találkoztam Zayn drágával. Megvető pillantásokkal jutalmaztam és bevetődtem a hűtőbe, valami kajáért. Mire felegyenesedtem, két erős kar fonódott a derekam köré. Lerángattam magamról a kezeit, mire csak még erősebben szorított."

- Mondjad Zayn- sóhajtottam.
- Szeretlek- nyomott puszit a fejem búbjára.
- Természetesen. Barátok vagyunk- ettem bele a joghurtomba.
- Beszélni akartam veled arról...- súgta.
- Nem kell. Baráti volt- sóhajtottam.
- Igen de valamit muszály elmondanom- komorodott el. Kimásztam a karjai közül, majd megkerülve a pultot kíváncsian rá néztem.
- Ne értsd félre...de amikor "barátok" lettünk. Csak azért kértelek rá hogy egyszer...szexeljünk- mondta ki szemét lesütve.
- Aha- bólintottam.
- Haragszol?- hajolt át a pulton, hogy kicsit kevesebb legyen a távolság.
- Nem- mosolyogtam erőltetetten és egy mozdulattal a pofájába nyomtam a joghurtot.
- Úgy tűnik mégis- sóhajtott.
- Utállak! Többmillió felkiáltó jellel!- ordítottam, majd felrohantam a szobámba. Remegő kézzel, ám de gindosan bezártam az ajtót. Az ágyamon szétterülve kezdtem zokogni a párnába. Amit a bálon mondott az is hazugság lehet.

  Órákig forgolódtam a szememből folydogáló könnyeg kíséretében. Nem tudtam melyik érzelem volt bennem erősebb. A csalódottság, vagy a kihasználtság érzete. A nagy álmatlanságnak köszönhetően reggel teljesen kómás voltam. Az agyam kihagyott és erőm sem volt gondolkodni. Kikeltem az ágyból és megcéloztam a fürdőszobát. Fogmosás közben szembesültem vele, hogyan is nézek ki.

  Nem hittem volna hogy az amit iránta érzek, egy ilyen mondattal semmissé lehet. Mert pontosan ez történt. Hirtelen ismét utáltam és ha büntetés nélkül tehettem volna, elvágtam volna a torkát. Már a gondolattól is fojtogató érzés tört a nyakam tájékán, hogy összefeküdtem ezzel a...vele. Kétszer.

  Próbáltam kerülni a szemkontaktust Harryvel aki a konyhában reggelizgetett. Én meg csak egy pohár narancslét fogyasztottam el. Ha felmerült a kérdés hogy miért mosok fogat reggeli előtt, mert úgy legalább friss szájjal fogyasztom el azt. Szóval a göndörke végig engem nézett.

- Minden rendben?- tette fel a kérdést.
- Aha- motyogtam.
- Elmondta mi?- húzta fel a szemöldökét.
- Tudtál róla?- csodálkoztam.
- Persze- röhögött.
- Én a helyedben nem nevetnék annyira- néztem rá gyilkosan.
- Mit vártál? Zayn legjobb haverjai vagyunk. Persze hogy tudtuk- legyintett unottan.
- Tehát Niall is tudta?- kerekedett el a szemem. Tőlle ezt nem vártam volna el. Mindig mindent megosztunk egymással. Úgytűnik tévedtem.
- Jade. Mindenki tudta rajtad kívül. Még Lis is- nevetett.
- Nem hiszem el- temettem arcom a kezembe.
- Harry ki! Jade marad!- tört be Zayn a konyhába.
- Jade ki, Harry marad- helyesbítettem, majd teljesítettem a feledatom és kimentem a konyhából.

  Már pont átléptem a küszöböt, amikor Zayn keze átkarolta a derekam, és visszarántott a konyhába. Akkorát sikítottam, hogy beleremegett az egész ház. Befogta a számat, majd puszikat kezdett nyomogatni a vállam és a nyakam közé.

  Sikítani próbáltam, de nem tudtam mert a keze még mindig blokkolta a számat. Nyöszörögni kezdtem, mire maga felé fordított s a nyelvét konkrétan ledugta a torkomon.

- Részeg vagy- löktem el magamtól.
- Nem- mosolygott gúnyosan.
- Pia szagod van- fintorogtam.
- Az egy dolog- vont vállat, majd megint megtámadt a szájával.
- Állj már le- kiabáltam.
- Jaj ms. Sérthetetlen. Lefeküdtünk. Nem tekerheted vissza az időt. Úgy is lesz még több is. És amúgy is. Kanos vagyok- vigyorgott.
- Te nem kanos. Hanem undorító vagy- húztam be neki egyet.
- A kis harcias- szorította két kezem a combom mellé- csak vigyázz a hátamra. Múltkor is szétkarmoltad.
- Ide fogok tőled hányni- bújtam ki a kezei közül.
- Tudom hogy akarsz- hajolt hozzám.
- Nem- vágtam rá.
- Hát jó- sóhajtott- este találkozunk- kacsintott.
- Okádok- rohantam fel az emeletre.